Alapítási szerződés

• Ceylan Faruk Naci (elnök, Attase Kft)
• Ildikó Sárköziné Perge (alelnök)
• Sárközi István
• Basaran Mehmet (Hid Magazin)
• Morgos András
• János Gáspár

A magyar polgári jogban a polgári jogi társaság (rövidítése: pjt. vagy Pjt.) önkéntes tömörülés egy engedélyezett cél eléréséért, a Polgári Törvénykönyvben megfogalmazott forma szerint, amely nem rendelkezik különösebb vagyoni tőkével és tagjai megőrzik függetlenségüket. Mivel a társasági szerződés nem hoz létre a tagoktól elkülönült jogalanyt, a társaság nem minősül gazdálkodó szervezetnek. Tagjai személyes közreműködésre kötelezettek. Az ügyvitelt közösen látják el és közös a nyereségből vagy veszteségből való részesedésük is Felelősségük közvetlen és egyetemleges. A polgári jogi társaság nem jogi személy.

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

6:498. § [Polgári jogi társasági szerződés]

Polgári jogi társasági szerződéssel a felek (a továbbiakban: tagok) arra vállalnak kötelezettséget, hogy közös céljuk elérése érdekében együttműködnek, a közös cél megvalósításához szükséges vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és tevékenységük kockázatát közösen viselik.
[Vagyoni hozzájárulás]
(1) A tagok fejenként egyenlő mértékben teljesítenek vagyoni hozzájárulást.
(2) A vagyoni hozzájárulás tárgya lehet pénz, vagyoni értékkel rendelkező dolog, vagyoni értékű jog vagy bármilyen egyéb szolgáltatás, így különösen személyes munkavégzés.

[Ügyvitel]
(1) Az ügyek vitelére a tagok együttesen jogosultak.
(2) A tagok úgy is rendelkezhetnek, hogy az ügyek vitelére meghatározott tagot vagy tagokat jogosítanak fel; ilyenkor a kifejezetten fel nem jogosított tagok nem jogosultak az ügyek vitelére.
(3) Ha több tag együttesen jogosult ügyvitelre, az ügyvitelre jogosult tagok az ügyviteli döntéseket egyhangúlag hozzák meg.
(4) Az ügyek vitelére a társaságon kívül álló személy nem jogosítható fel. Az ügyvitel személyesen látható el. Az e rendelkezésekkel ellentétes szerződési kikötés semmis.

[Ellentmondás]
Az önálló ügyviteli jogkörrel rendelkező tag ügyviteli intézkedése ellen bármelyik tag, az együttes ügyviteli jogkörben eldöntött ügyviteli intézkedés ellen az ügyvitelből kizárt bármelyik tag ellentmondással élhet. Az ellentmondásról a tagok együttesen döntenek. A tervezett intézkedés a tagok döntésének meghozataláig nem hajtható végre. Az ellentmondás joga érvényesen nem zárható ki.

[Az ügyviteli jog megszűnése]
(1) Ha az ügyeket nem az összes tag együttesen viszi, az ügyvitelre feljogosított tagtól az
ügyvitel jogát a többi tag egyhangú döntéssel megvonhatja; ilyenkor az ügyek további vitelének módjáról a tagok döntenek. Ezen jog kizárása vagy korlátozása semmis.
(2) A szerződés által az ügyvitel jogával felruházott tag erről a jogáról lemondhat. A lemondás nem eshet alkalmatlan időre.
(3) Ha nem marad ügyvitelre jogosított tag, az ügyvitel joga valamennyi tagot megilleti.

[Képviselet]
A tagok a szerződésben feljogosíthatják valamelyik tagot a többi tag harmadik személyekkel szembeni képviseletére.

[A tagok egymás közötti viszonya]
Minden tag jogosult az ügyek menetét megismerni, így különösen az ezekkel kapcsolatos iratokba, könyvekbe betekinteni. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.

6:509. § [Rendes felmondás]
(1) A határozatlan időre kötött szerződést bármelyik tag három hónapos felmondási idővel felmondhatja. A felmondási jogot nem lehet érvényesen kizárni.
(2) Aki alkalmatlan időben gyakorolja felmondási jogát, köteles az ebből eredő károkat megtéríteni, feltéve, hogy az időpont alkalmatlanságára a többi tag figyelmeztette, és
felmondását a figyelmeztetés ellenére fenntartotta.

[Rendkívüli felmondás]
(1) A szerződés fontos okból rendkívüli felmondással is megszüntethető. Ezen jog kizárása semmis.
(2) Fontos oknak minősül különösen, ha valamely tag a szerződésből eredő lényeges kötelezettségét felróhatóan megszegi.
[A tag halála vagy megszűnése]
(1) A szerződés megszűnik bármelyik tag halála vagy megszűnése esetén.
(2) A megmaradt tagok egyhangúlag dönthetnek úgy, hogy a szerződést a meghalt vagy megszűnt tag nélkül hatályban tartják.
(3) Ha a meghalt vagy megszűnt tag jogutódja kérelmezi, és ehhez a megmaradt tagok hozzájárulnak, a szerződésben a jogutód a jogelőd helyébe lép.

[Kizárás]
(1) A szerződés rendelkezhet úgy, hogy valamely tagot a többi tag egyhangú döntésével a társaságból kizár, ha a kizárandó tag érdekkörében felmerülő okból valamely másik tagot rendkívüli felmondási jog illetne meg.
(2) A kizárt taggal el kell számolni.
(3) A kizárt tag a közös vagyonba tartozó vagyontárgyak kiadását természetben nem követelheti. A többi tag azonban választása szerint kiadhatja természetben a követelt vagyontárgyat vagy annak értékét.

[Elszámolás]
(1) A szerződés megszűnése után a tagok között elszámolásnak van helye. Semmis az olyan megállapodás, amely az elszámolást előre kizárja.
(2) Az elszámolás során a közös vagyont a tagok között hozzájárulásuk arányában kell felosztani.
(3) A közös használatba adott dolgokat vissza kell szolgáltatni a tulajdonosnak.